Vagyonadó-szimulátor

• Jogszabályi alap. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet: 1 milliárd forint feletti nettó vagyon, az adóalap 100 milliárdig 1%, felette 1,5%. Cégérték: V = (saját tőke + 2 × hozamérték) / 3, ahol a hozamérték a 3 éves átlagos adózott eredmény / 15%; kisebbségi részesedésnél 25–30% kedvezmény. A „Mennyit fizetne a családom?” rész ezt a képletet pontosan alkalmazza.
• Egyéb vagyon a családi kalkulátorban. Cég nélkül is használható. A beírt piaci értékek az adóalapba kerülnek; az igazolt hitel levonódik. A nem családi cégben lévő részesedés a norvég változatban a többi részvényhez hasonlóan 20% kedvezményt kap; a nem bérbe adott ingatlan, a külföldi vagyon és az ingóságok kedvezmény nélkül, teljes értéken számítanak.
• Népesség. A nem nyilvános vagyoneloszlást hat vagyonsávra bontott Pareto-eloszlás közelíti, két ponthoz igazítva: az 1 milliárd feletti létszámhoz és a 100 milliárd feletti létszámhoz (Forbes, 2026: 36 fő). A „közepes” kalibráció a tervezet hatásvizsgálatának 15 000 érintettjével számol (kb. 58 000 milliárd forint piaci vagyon), az „alacsony” a JVSZ–Opten 10 000 fős becslésével (kb. 46 000 milliárd), a „magas” a hatásvizsgálat 17 000 adóalanyával, a vagyonkezelőkkel együtt (kb. 63 000 milliárd). A svájci tapasztalat szerinti elkerüléssel (lásd lent) és a tervezet 9. § (2) szerinti adócsökkentéseivel (a kötelező szakértő díjának fele, a helyi adók és a gépjárműadó levonása; nyilvános adat híján becslés, személyenként átlagosan kb. 0,7 millió forint) a tervezet a modell szerint évi kb. 200 milliárdot hoz, ami megfelel a hatásvizsgálat évi kb. 200 milliárdjának; elkerülés nélkül kb. 310 milliárd lenne. A részletes levezetés a sajtósarokban olvasható.
• Vagyonösszetétel és értékelés. Sávonként feltételezett arányok (működő cég, vagyonkezelő cég, bérbe adott ingatlan, saját lakás, pénzügyi vagyon, egyéb, külföldi). A tervezet képlete a cégértéket a saját tőke harmadára és az átlagos nyereség kb. 4,4-szeresére teszi (2/3 × 1/0,15). A piacon ennél többre értékelt cégeket – a nagyobb vagyonok mögött jellemzően ilyenek állnak – így a piaci értékük alatt méri. A torzítás tehát nem a cég méretén (létszám, árbevétel), hanem a nyereséghez mért piaci értékén múlik; a modell ezt vagyonsávonkénti piaci szorzóval közelíti (a nyereség 6–16-szorosa). Ezért marad a tervezet szerinti bevétel a piaci értékkel számoló becslések alatt.
• Családi cég minősülése. A működő cégvagyon sávonként 50–85%-a családi kézben feltételezett; az egyes feltételek ennek egy részét kiszűrik. Ha a jogelőd ideje nem számít, a nemrég örökölt cégek egy része kiesik; a generációváltási ablak a vezetési feltétel miatt kieső cégek egy részét visszahozza. A tulajdonosi küszöb (25%+, 50%+, 75%+ egy család tagjainak kezében) a családi kézben lévő cégvagyonnak feltevés szerint 88, 75, illetve 62%-át hagyja meg; az 50%+ az EU-s családi vállalkozás-definíció többségi logikáját közelíti. A hosszabb minimális tulajdonlási idő (15–25 év) és az 5 éves generációváltási ablak ugyanennek a logikának a folytatása. Ezek modellfeltevések, nem mért adatok; vagyonsávonkénti cégadatbázis-elemzéssel (tulajdonosi szerkezet, létszám) kalibrálhatók.
• Visszafizetési fék. Ha az eladó a kedvezményt visszafizeti, sokkal kevésbé éri meg passzív vagyont cégbe csomagolni: 5 év esetén felére, 10 év esetén harmadára csökken az átcsomagolási hajlandóság.
• Elvesző bevétel (szivárgás). Három csatorna: alulértékelés és elkerülés (az átlagos kulccsal arányos; az alapérték 33% csökkenés a bevallott vagyonban 1 százalékpontnyi átlagkulcs után, a svájci empíria elköltözés nélküli része: Brülhart, Gruber, Krapf, Schmidheiny, AEJ: Economic Policy, 2022), átcsomagolás (a passzív vagyon egy része a kedvezményes formába költözik; a hajlandóság a feltételek szigorától függ, és három év alatt épül fel), elvándorlás (a kiköltözési szabály lejárta után).
• Effektív kulcs vagyonsávonként. A modell sávonkénti első évi adója osztva a sáv átlagos piaci vagyonával, elkerüléssel és kedvezményekkel együtt. Megmutatja, hogy a cégértékelési képlet miatt a nagy vagyonok valódi terhe a magasabb kulcs ellenére is alacsonyabb lehet.
• „Mire elég?” A bevétel elosztva a KSH szerinti bruttó átlagkereset éves összegével (2026. július: 745 500 Ft/hó, teljes munkaidőben alkalmazásban állók; KSH, Keresetek, 2026. július). A kamat- és nyugdíjkiadás napjai: a bevétel ÷ (a 2026-os éves kiadás ÷ 365); kamatkiadás 3 575,7 milliárd, nyugellátások 7 199,4 milliárd forint, a T/566. sz. módosító javaslat szerint (a hatályos törvényben 3 314,7, illetve 6 987,0 milliárd).
• Típus és kihívás. A típus a beállításokból adódik (a bevétel a tervezethez képest, a családi kedvezmény és feltételei, az elvesző bevétel), nem értékítélet. A kihívás akkor teljesül, ha a bevétel legalább a tervezeté, a családi cégek terhe alacsonyabb a tervezet szerinti átlagnál, és kevesebb bevétel vész el, mint a tervezetben. „A szivárgásgátló” típus: legalább 3 forinttal kevesebb vész el 100 beszedhetőből, mint a tervezetben.
• Referencia-becslések a bevételi vonalzón. A tervezet hatásvizsgálati lapja (PM, 2026.09.28.) 800 milliárd forint egyenlegjavító hatással számol a következő négy évre, éves bontás nélkül, kb. 15 000 érintett magánszeméllyel; ez átlagosan évi kb. 200 milliárd (hatásvizsgálati lap). A kiszivárgott tervezet hatásvizsgálata évi 150–200 milliárddal számolt (Portfolio, 2026.09.29.). Andersen (Radnai Károly): „jó, ha 200 milliárd forint bejön az első évben”; Blochamps: 160–180 milliárd (Telex, 2026.10.06.). JVSZ–Opten: elméleti maximum kb. 600 milliárd (Portfolio, 2026.09.29.). A miniszterelnök 2026. június 11-én 300–600 milliárdot említett (Telex, 2026.10.08.).
• Arány a költségvetéshez. A „központi bevételi főösszeg” a 2026. évi központi alrendszer (központi költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítási alapok) bevétele: a Kormány 2026. augusztus 31-én benyújtott módosító javaslata szerint 41 915,5 milliárd forint (T/566. sz. törvényjavaslat), a hatályos törvény szerint 39 562,8 milliárd forint (2025. évi LXIX. törvény 1. § (1) b) pont). Az önkormányzatok bevétele nincs benne.
• Ugyanennyi bevétel másképp. Az első évi bevételt arányosan, a viselkedés változása nélkül vetítjük más adókra. Osztalékadó: a szükséges kulcsemelés = bevétel ÷ a háztartások által kapott osztalék és tulajdonosi kivét (2024: 3 055,9 milliárd Ft; Eurostat, nasa_10_nf_tr, D.42; felső becslés, mert a tulajdonosi kivétet és az adómentes számlák osztalékát is tartalmazza). Általános lakásadó: bevétel ÷ a háztartások lakásállománya (2024: 89 287 milliárd Ft, MNB-becslés; MNB, 2025, 1.5. ábra), illetve ÷ 4 615 584 lakás (2025. január 1.; KSH 18.1.1.1). Helyi építmény- és telekadó: 2024-ben 210,1 milliárd Ft (KSH 21.1.1.28). Öröklési és ajándékozási illeték: 2024-ben 14,4 milliárd Ft (KSH 21.1.1.27); az általános kulcs 18%, az egyenes ági rokonok, a házastárs és a testvér öröklése illetékmentes.
• Nettó költségvetési hatás. A bruttó bevételből levonjuk az adóhatóság költségét (az adóköteles piaci vagyon 0,01 / 0,05 / 0,1%-a: alsó, központi, felső becslés) és az elvándorolt vagyon után elmaradó egyéb adót (a vagyon modell szerinti éves hozamának 15%-a, felső becslés). Az adózók saját költségét (0,05 / 0,1 / 0,3%) külön mutatjuk, mert nem költségvetési tétel. Forrás: Burgherr, D. (2021): The costs of administering a wealth tax. Fiscal Studies 42(3–4), 677–697. Nem számoljuk a vagyonadó kifizetéséhez felvett osztalék utáni többlet-szja-t és a beruházások változásának hatását.
• Érzékenység. A 10 éves összes bevételt egyszerre egy feltevés átállításával számoljuk újra (vagyonbecslés, adókikerülés, vagyonnövekedés, elvándorlás, a cégérték képletében a tőkésítés); a többi beállítás marad.
• Célbevétel-kereső. A modellel megkeresi a legalacsonyabb kulcsszintet (a mostani kulcsok arányos módosításával, 0,05%-os lépésben, legfeljebb 5%) vagy a legmagasabb küszöböt (0,5 milliárdos lépésben), amely eléri a megadott első évi bevételt.
• Miből fizeted? 10 év, generációváltás. Az adót a magánszemély fizeti, jellemzően osztalékból: a szükséges bruttó osztalék a vagyonadó ÷ (1 – 15% szja). A 13%-os szocho évi felső határa a minimálbér 24-szerese (2026-ban 7 747 200 Ft), ekkora jövedelem mellett ezt jellemzően már eléri, ezért nem számoljuk. A 10 éves teher évente újraszámol: a vagyon a beállított ütemben nő, a tulajdonlási idő telik. Forgatókönyvek: átadás a következő generációnak (a jogelőd ideje a beállítás szerint számít), külső vezető, a passzív eszközök kivétele a cégből, eladás (becsült ár: a saját tőke és a nyereség 8-szorosa közül a nagyobb, adózás előtt).
• Több ügyfél egyszerre. A tanácsadói CSV-számítás ugyanazt a személyes kalkulátort futtatja soronként, csak a böngészőben; az adatok nem kerülnek a szerverre.
• Halasztás. A halasztott adó állománya évente 4%-ban realizálódik (eladás, generációváltás).
• Kész változatok. VOSZ: a szövetség október 8-i javaslata szerinti induló és öt év alatt elért kulcsok (az 1–5 milliárdos sávban a javasolt 0,1–0,25%-os induló kulcs helyett 0,2%-kal). A beruházási és képzési kedvezményt a VOSZ százalék nélkül javasolja, ezért a modell nem számol vele. Spanyol: a spanyol vagyonadó családi cég mentessége (≥5% egyéni vagy ≥20% családi részesedés – a szimulátorban a 25%+ küszöb közelíti –, aktív vezetés, amelyből a fő jövedelem származik, vagyonkezelő cég kizárva, arányosítás). Norvég: 20% értékelési kedvezmény részvényre és üzleti ingatlanra, 75% a főlakásra. Széles alap: Gabriel Zucman francia közgazdász logikája szerint a teljes vagyon piaci értéken, kisebbségi kedvezmény nélkül, a tervezet kulcsaival. Differenciált: a feltételekhez kötött családi cég 0,3%-os kulccsal, 50 milliárdos felső határral, likviditási plafonnal; családtag az irányító testületben elég, öröklésnél a jogelőd ideje beszámít, 2 éves generációváltási ablak és 5 éves visszafizetési fék, valamint mind a 11 adatvédelmi garancia (lásd „Mit tud meg az állam?”) – mintajavaslat a vitához. A VOSZ-, a spanyol, a norvég változat és a Széles alap az adatkörről nem rendelkezik, ezért ezeknél a tervezet szerinti adatkörrel számolunk; az adatkör a „Mit tud meg az állam?” részben külön állítható.

Ez prototípus. A bevételi számok nagyságrendi becslések, a feltevések mind átállíthatók, és nyilvánosak. Források: kormany.hu (törvénytervezet, 2026.10.06.), Telex (2026.10.06.), HVG és 444 (VOSZ, MKIK, 2026.10.08.), spanyol és norvég szabályok szakmai összefoglalói.