← A szimulátorhoz
A vagyonadó-tervezet röviden
A 2026. október 6-i tervezet szerint az 1 milliárd forint feletti nettó vagyon után évi 1%, a 100 milliárd feletti adóalaprész után 1,5% vagyonadót kellene fizetni; a nem tőzsdei cégrészt egy képlet értékeli. Utoljára frissítve: 2026. október 11., a 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott normaszöveg szerint.
Példák a tervezet kulcsaival, kedvezmények nélkül
| Nettó vagyon (tartozásokkal csökkentve) | Éves vagyonadó |
|---|
| 1 milliárd Ft | 0 Ft |
| 1,5 milliárd Ft | 5 millió Ft |
| 3 milliárd Ft | 20 millió Ft |
| 10 milliárd Ft | 90 millió Ft |
| 50 milliárd Ft | 490 millió Ft |
| 200 milliárd Ft | 2,485 milliárd Ft (az adóalap 199 milliárd: 100 milliárd × 1% + 99 milliárd × 1,5%) |
| Cég: 3 milliárd saját tőke, 300 millió átlagos adózott eredmény, egyedüli tulajdonos, más vagyon nincs | képlet szerinti érték: (3 + 2 × 2) ÷ 3 = 2,33 milliárd → kb. 13,3 millió Ft |
Az adóalap a nettó vagyon 1 milliárd feletti része; ennek 100 milliárdig terjedő része után 1%, felette 1,5% (9. § (1)). A saját helyzetedet a „Mennyit fizetne a családom?” kalkulátorban számolhatod ki; az adataid nem hagyják el a gépedet.
Gyakori kérdések
- Kinek kellene vagyonadót fizetnie?
- Annak a magánszemélynek és vagyonkezelési adóalanynak (például bizalmi vagyonkezelésnek, magánalapítványnak), akinek a tartozásokkal csökkentett vagyona meghaladja az 1 milliárd forintot (3. §, 6. § (1)). A hatásvizsgálat kb. 15 000 magánszeméllyel és 2000 vagyonkezelési adóalannyal számol.
- Mennyi a vagyonadó mértéke?
- Az 1 milliárd forint feletti nettó vagyon 100 milliárdig terjedő része után évi 1%, a 100 milliárd feletti része után 1,5% (9. § (1)). Példák fent.
- Mi számít bele a vagyonba?
- Belföldi illetőségűnél minden belföldi és külföldi vagyonelem (4. § (1)). A személyes használati tárgyak nem, kivéve a 3 millió forintnál értékesebb műtárgyat, gyűjteményt, ékszert és a 10 millió forintnál értékesebb járművet (6. § (3)).
- Hogyan számolják a cég értékét?
- A tőzsdei részesedés az év végi árfolyamon számít (12. § (1)). A nem tőzsdei cégrész értéke: (saját tőke + 2 × hozamérték) ÷ 3, ahol a hozamérték a 3 éves átlagos adózott eredmény osztva 15%-kal (12. § (3), 1. melléklet). 50% alatti részesedésnél kisebbségi kedvezmény jár: 33% alatt 30%, 33–50% között 25% (1. melléklet V. pont b)). Bizonyos esetekben független cégértékelő is megállapíthatja az értéket (12. § (4)–(6)).
- A házastársnak és a gyereknek külön küszöbe van?
- A küszöb adóalanyonként jár, így mindkét házastársnak külön 1 milliárdos értékhatára van (6. § (1)). A közös vagyont a házassági szerződés, a házastársak választása, ennek hiányában fele-fele arányban kell megosztani (7. § (2)–(3)). A kiskorú gyermek vagyona – az örökölt és a saját keresmény kivételével – a szülő adóalapjában számít (7. § (4)–(5)). A kapcsolt vagyonkezelési adóalanyok az 1 milliárdos értékhatárt csak együtt, egyszer alkalmazhatják (24. § (4)).
- Levonható a hitel?
- Igen: a belföldi illetőségű adóalany vagyonából levonható a ténylegesen fennálló, igazolt, hitel- vagy kölcsönszerződésen (illetve jogszabályon, határozaton) alapuló tartozás (6. § (1)). Külföldi illetőségűnél csak az adóköteles vagyonelemhez közvetlenül kapcsolódó tartozás (6. § (2)).
- Mikor kellene fizetni?
- A vagyon az év utolsó napján fennálló állapot szerint számít (5. § (2)); a bevallás és a fizetés határideje a következő év augusztus 31. (25. §). A törvény 2026. december 15-én lépne hatályba (32. §): az első fordulónap 2026. december 31., az első fizetés 2027. augusztus 31. Likviditási gond esetén legfeljebb 12, kivételesen 24 hónap fizetési könnyítés kérhető (26. §).
- Mi történik, ha külföldre költözöm?
- Magyar állampolgár akkor nem minősül belföldi illetőségűnek, ha legalább 10 éve életvitelszerűen külföldön él (2. § 3. pont b)). Külföldi illetőségűként csak a magyarországi ingatlan, az azon fennálló jog és a magyar társaságban lévő részesedés után adózik (4. § (2)).
- Van kedvezmény a családi cégnek?
- Külön családi cég-kedvezményt a tervezet nem tartalmaz. A cégrészt a képlet értékeli, 50% alatti részesedésnél kisebbségi kedvezmény jár, és likviditási gondnál fizetési könnyítés kérhető (1. melléklet, 26. §). A szimulátorban kipróbálható, mit jelentene egy családi cég-kedvezmény.
- Csökkenthető a fizetendő adó?
- Igen: a kötelezően igénybe vett szakértői, értékelői díj 50%-ával, legfeljebb 2 millió forinttal, valamint a vagyonelemek után megfizetett helyi adókkal és gépjárműadóval (9. § (2)). A megfizetett adó 5%-áról az adózó a Nemzeti Együttműködési Alap javára rendelkezhet (31. § (2)).
- Mennyi bevételt hozna a vagyonadó?
- A tervezet hatásvizsgálata 800 milliárd forint egyenlegjavító hatással számol négy évre (évi kb. 200 milliárd). A szimulátor a hatásvizsgálat 15 000 érintettjével és a svájci empíria szerinti elkerüléssel és a 9. § (2) adócsökkentéseivel évi kb. 200 milliárd forintot becsül (sáv: kb. 165–215 milliárd). A levezetés a sajtósarokban.
Forrás: a vagyonadóról szóló törvény tervezete (2026. október 6., társadalmi egyeztetés) és hatásvizsgálati lapja, kormany.hu. Tájékoztató összefoglaló, nem jogi vagy adótanács; a végleges törvény eltérhet.