Vagyonadó-szimulátor: hogyan szednéd be?

• Jogszabályi alap. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet: 1 milliárd forint feletti nettó vagyon, az adóalap 100 milliárdig 1%, felette 1,5%. Cégérték: V = (saját tőke + 2 × hozamérték) / 3, ahol a hozamérték a 3 éves átlagos adózott eredmény / 15%; kisebbségi részesedésnél 25–30% kedvezmény. A „Mennyit fizetne a családom?” rész ezt a képletet pontosan alkalmazza.
• Egyéb vagyon a családi kalkulátorban. Cég nélkül is használható. A beírt piaci értékek az adóalapba kerülnek; az igazolt hitel levonódik. A nem családi cégben lévő részesedés a norvég változatban a többi részvényhez hasonlóan 20% kedvezményt kap; a nem bérbe adott ingatlan, a külföldi vagyon és az ingóságok kedvezmény nélkül, teljes értéken számítanak.
• Népesség. A nem nyilvános vagyoneloszlást hat vagyonsávra bontott Pareto-eloszlás közelíti. A „közepes” kalibráció ~40 000 milliárd forint piaci vagyonnal számol, és ad nagyjából annyi 100 milliárd feletti vagyont, ahányat a Forbes 2026-os listája (36). A „magas” a Joint Venture Szövetség ~60 000 milliárdos becslése, az „alacsony” ~25 000 milliárd.
• Vagyonösszetétel és értékelés. Sávonként feltételezett arányok (működő cég, vagyonkezelő cég, bérbe adott ingatlan, saját lakás, pénzügyi vagyon, egyéb, külföldi). A tervezet képlete a kisebb cégeket a piaci értékük közelében, a nagyokat jóval alatta értékeli; ezt sávonkénti piaci szorzó modellezi (6–16-szoros nyereség). Ezért marad a tervezet szerinti bevétel a piaci értékkel számoló becslések alatt.
• Családi cég minősülése. A működő cégvagyon sávonként 50–85%-a családi kézben feltételezett; az egyes feltételek ennek egy részét kiszűrik. Ha a jogelőd ideje nem számít, a nemrég örökölt cégek egy része kiesik; a generációváltási ablak a vezetési feltétel miatt kieső cégek egy részét visszahozza. A tulajdonosi küszöb (25%+, 50%+, 75%+ egy család tagjainak kezében) a családi kézben lévő cégvagyonnak feltevés szerint 88, 75, illetve 62%-át hagyja meg; az 50%+ az EU-s családi vállalkozás-definíció többségi logikáját közelíti. A hosszabb minimális tulajdonlási idő (15–25 év) és az 5 éves generációváltási ablak ugyanennek a logikának a folytatása. Ezek modellfeltevések, nem mért adatok; vagyonsávonkénti cégadatbázis-elemzéssel (tulajdonosi szerkezet, létszám) kalibrálhatók.
• Visszafizetési fék. Ha az eladó a kedvezményt visszafizeti, sokkal kevésbé éri meg passzív vagyont cégbe csomagolni: 5 év esetén felére, 10 év esetén harmadára csökken az átcsomagolási hajlandóság.
• Elvesző bevétel (szivárgás). Három csatorna: alulértékelés és elkerülés (az átlagos kulccsal arányos), átcsomagolás (a passzív vagyon egy része a kedvezményes formába költözik; a hajlandóság a feltételek szigorától függ, és három év alatt épül fel), elvándorlás (a kiköltözési szabály lejárta után).
• Halasztás. A halasztott adó állománya évente 4%-ban realizálódik (eladás, generációváltás).
• Kész változatok. VOSZ: a szövetség október 8-i javaslata szerinti induló és öt év alatt elért kulcsok, beruházási kedvezménnyel. Spanyol: a spanyol vagyonadó családi cég mentessége (≥5% egyéni vagy ≥20% családi részesedés – a szimulátorban a 25%+ küszöb közelíti –, aktív vezetés, amelyből a fő jövedelem származik, vagyonkezelő cég kizárva, arányosítás). Norvég: 20% értékelési kedvezmény részvényre és üzleti ingatlanra, 75% a főlakásra. Széles alap: piaci értékelés, kisebbségi kedvezmény nélkül. Differenciált: a feltételekhez kötött családi cég 0,3%-os kulccsal, 50 milliárdos felső határral, likviditási plafonnal; családtag az irányító testületben elég, öröklésnél a jogelőd ideje beszámít, 2 éves generációváltási ablak és 5 éves visszafizetési fék – mintajavaslat a vitához.

Ez prototípus. A bevételi számok nagyságrendi becslések, a feltevések mind átállíthatók, és nyilvánosak. Források: kormany.hu (törvénytervezet, 2026.10.06.), Telex (2026.10.06.), HVG és 444 (VOSZ, MKIK, 2026.10.08.), spanyol és norvég szabályok szakmai összefoglalói.