Az adóbevallásnál több: vagyon- és kapcsolati térkép
A tervezet 25. § (7) bekezdése szerint a bevallás minden vagyonelem tételes azonosítását, szerzési jogcímét és értékét tartalmazza. A 6. § (3) bekezdése alapján ebbe olyan ingóságok is bekerülnek – műtárgyak, gyűjtemények, ékszerek, járművek –, és értékhatár nélkül az otthon tartott készpénz, a befektetési arany és a kriptoeszköz is, amelyekről ma egyetlen állami adatbázis sem tud. A 29. § (7) bekezdése a vagyonrendelők közötti hozzátartozói kapcsolatok bejelentését is előírja, a 7. § pedig a házastársi és gyermeki vagyont kapcsolja össze.
Így nem egyszerű adóbevallás jön létre, hanem több ezer család teljes, tételes vagyon- és kapcsolati térképe. Egy ilyen nyilvántartás a bűnözők számára célpontlista, egy jövőbeli hatalom számára pedig kész eszköz.
Amire a történelem figyelmeztet
A magyar történelem többször megmutatta, hogy a vagyon központi, tételes összeírása – bármilyen céllal készült is – később más célokra, akár jogfosztásra is felhasználható. Ez nem a mai szándékokról szól, hanem arról, hogy egy ilyen nyilvántartás túléli az őt létrehozó kormányt és szándékot. Ezért a garanciáknak nem utólag, hanem már a törvényben kell ott lenniük.
A törvény maga rögzítse a szabályokat
Különösen aggályos, hogy a tervezet a nyilvántartás szabályait a 33. §-ban miniszteri rendeletre bízza. Az Infotv. szerint kötelező adatkezelésnél az adatok körét, célját, megismerhetőségét és tárolási idejét az adatkezelést elrendelő törvénynek kell meghatároznia. Javasoljuk, hogy a törvény maga rögzítse:
- Adatminimalizálás: ingóságoknál és családi kapcsolatoknál értéksávok és összesített adatok elegendők; tételes azonosítás csak ellenőrzés során kérhető.
- Szigorú célhoz kötöttség: a vagyonadó-adatok más hatóságnak való átadásának tilalma, az adózás rendjéről szóló törvény általános adótitok-szabályaitól eltérően.
- Tárolási idő: törvényi felső határ, utána kötelező törlés vagy anonimizálás.
Technikai és szervezeti garanciák
- A tételes adatok elkülönített, titkosított tárolása, és a hozzáférési jogosultságok szűk körre korlátozása.
- Minden hozzáférés naplózása, és hogy az adózó lássa, ki és mikor tekintett bele az adataiba.
- A jogosulatlan megismerés és kiszivárogtatás önálló, szigorú büntetőjogi szankciója.
- Kifejezett titoktartási kötelezettség a vagyonértékelő magánszakértőkre és a 30. § szerint adatot szolgáltató cégekre.
- A bevezetés előtt független adatvédelmi hatásvizsgálat, a NAIH bevonásával. A tervezethez csatolt, három munkanap alatt készült hatásvizsgálat erre nem tér ki.